2026. tavaszi 2. előadás

Lélektárunk márciusi vendége Füzesséry Anikó volt, aki Suli Nyugi trénerként a gyerekek stressz kezeléséről tartott előadást. Elsősorban a stressz forrásait kell definiálni, ezáltal tudjuk a megfelelő stresszoldást alkalmazni.    

Az iskolákba is lehet kérni Suli Nyugi órát, előadássorozatokat, amely során rá lehet venni a gyerekeket az interaktivitásra mindenféle feszültség nélkül.

Az áram jó vagy rossz? A válasz igen, nem is-is. Minden korosztály tudja azt, hogy van jó stressz, például a versenyeken való részvételnél segíthet.

Sajnos rengeteg fizikai tünet formájában megnyilvánulhat a stressz az életünkben. Szívdobogás, gyomorfájás, fejfájás, nyak és váll fájás, izzadás, hányinger, kipirosodás, remegés, izomfeszülés, szédülés, vérnyomás megemelkedik, légszomj, dadogás, hadarás.

Minden gyerek a saját teste kapitánya. Saját maguknak kellene észrevenniük, hogy stressz van és le is kellene vezetniük azokat. Van 5 kapu, amelyen keresztül le tudjuk vezetni a stresszt.

Kézkapu: kézzel vezeti le a feszültséget. Ide tartoznak: nyugilabdát használni, érintés, simogatás, ölelés, rajzolás, megmosni a kezet és az arcot hideg vízzel, kifirkálni a rossz érzéseket szabadon, színezni, megfeszíteni, ellazítani az izmokat, kisállatsimogatás, elképzelni, hogy távozik a feszültség a lufiba fújva, bokszzsákot vagy párnát ütni, kiírni a gondolatokat szabadon

Azokban a gyerekekben is van stressz, akikről nem gondolnánk. A nagy firkálás után lehet tépni, gyűrni a rajzokat, ami nagyon jó stresszlevezető.

Amikor azt mondjuk, hogy nem gondolok valamire, nem stresszelek, nem vagyok ideges, sajnos pont ezt érjük el. Az agyunk azt fogja megérteni, ami az erősebb kép, tehát a stresszt és az idegességet. Pozitív gondolkodás felé kell terelni gyerekeket is. Azt kell erősíteni, hogy sikerülni fog, menni fog, nyugodt vagyok, minden rendben van. (Persze nem árt készülni a dolgozatra, felelésre.) Amikor a jóra figyelünk, a fókuszunkba az kerül és így megnyílik a kreatív elme.  Észrevesszük a megoldást. Minél többet mondogattatjuk a gyerekekkel a pozitív gondolatokat, annál inkább előjön a pozitív gondolkodás.

Gondolatkapu: elképzelni egy nyugis helyet, a sikert, elszámolni 10-ig gondolatban, gondolkodási időt adni magamnak, pozitívan gondolkodni, hogy megnyugodjak, meditálni és relaxálni

Száj: kimondani az érzéseinket, légzésre figyelni, énekelni, rágózni, beszélni egy baráttal, nevetni, fütyürészni

Ha kitoljuk a hasat, több helye lesz a tüdőnknek a tiszta levegőt befogadni. Stresszkezelő légzés szabályozott légzés legyen. Orron be, szájon ki. Folyamatosan hosszabbítjuk a be és kilégzést. 5-6 ilyen mély lélegzetet kellene venni, akár a tanórák előtt is. Akkor csökken a kortizolszint, ha minimum 3-5 ilyen mély belégzést csinálunk.

Izomkapu: megfeszíteni és ellazítani az izmokat, masszázs, táncolni, sétálni, bokszolni párnába, eltávolodni a helyzettől fizikailag és gondolatban is

Progresszív relaxáció: megfeszítjük a testünket, szorítjuk a lábujjtól, majd lábfej, boka, vádli, térdek, comb elől hátul, popsi, has, mellkas, hát, vállat felhúzni, a kezet az ujjak végéig, arcizmot a fejünk búbjáig és 3 másodpercig tartsuk meg és utána nagyon lazítsuk ki, rázzuk le a végtagokat. Például felvételi vizsga előtt ezt megcsinálja 3-5-ször és jobb állapotban lesznek.

Bőrkapu: érintés, simogatás, ölelés, masszázs, arc és kézmosás

Képzelj el egy olyan helyet, ahol nagyon szívesen lennél most. Mentsd el magadban ezt a képet és vedd elő stresszhelyzetben. Ha megszakítjuk az exponenciális feszültségnövekedést már a stressz elején, mert beiktatom a képet. Hátradőlök, elképzelem azt, ahol lenni szeretnék, akivel jól érzem magam. Nem tüntetjük el a stresszt, de oldhatjuk, kisebbé tehetjük. Kerüljön be a családi kultúrába a stresszlevezetés.

https://sulinyugi.hu/letoltheto-anyagok

Innen letölthetőek az dokumentumok.

https://sulinyugi.hu/nyugit-az-osztalynak

2026. tavaszi 1. előadás

A Lélektár előadássorozat 2026-os év tavaszi évadának első előadását Lőrincz Ildikó nyitotta meg „Milyenek a mai gyerekek? Ilyenek!” címmel. A gondolatébresztő előadásra 120 érdeklődő jött el könyvtárunkba.

„Mindig is gond volt, hogy a felnőttek, a gyerekek és a fiatalok hogyan értik meg egymást, megértik-e egyáltalán egymást.” Lőrincz Ildikó azt hangsúlyozta, hogy kezdjünk el, mi felnőttek másként nézni és gondolni a fiatalokra, mert nagy bajban vannak.

Hova tűntek a boldog és kiegyensúlyozott gyerekek? Sajnos evési, magatartási, figyelmi és alvási problémákkal küzdenek. Nagy kérdés, hogy van-e diagnózis? Sokszor kell, de sokszor nem. A gyerekek életkori sajátosságaival tisztában kell lennünk. (Az utcán hisztiző óvodásnak a hisztizés a dolga.) A differenciáldiagnózis nagyon fontos, de a diagnózisokkal vigyáznunk kell, mert azok címkék. Ezek a címkék károsan is hathatnak, mivel befolyásoló tényező a személyiségfejlődésre, a sérülékeny önbizalmára nézve.

A személyiség kialakulását a genetika, a környezet, azon belül a család és a társadalmi környezet határozza meg. Korai kötődési problémák a családon belül főleg az anya-gyermek kapcsolat szerepében mérhetők 0-3 éves korig. Szoptatásnál a legfontosabb, hogy az anyuka a gyermekét nézze, és ne a telefont, mert ekkor alakul ki a kötődés. Nagyon fontos az ősbizalom, mely hatással van a felnőttkori kapcsolatok kialakításában. A bizalmi kapcsolatot nagyon nehéz visszaállítani, felnőttkorban személyiségzavarokhoz vezethet.

Mi jellemző a mai gyerekekre?

Digitális környezetben nőnek fel, gyorsabb az információfeldolgozásuk, de sokkal figyelmetlenebbek. Nehéz a koncentráció, a türelem és a kitartás. Nehéz fenntartani a figyelmüket. A türelem szó, nekik egy elvont fogalom. Gyors visszajelzést várnak mindenre. Sokkal erősebb az önkifejezési igényük, így  ők véleményt fognak formálni. Vegyük fel velük a tempót és tanuljunk tőlük. A mesterséges intelligencia még csak most alakul, nem tudjuk, hogy ez hova fog vezetni. Ez a generáció ezzel fog dolgozni.

Erősebb az igazságérzetük és érzékenyebbek. Fontos nekik, hogy elfogadják őket, nemcsak a való életben, hanem az online térben is. Nagyon nagy a megfelelési kényszer, ami rájuk nehezedik. Ugrásszerűen megnőtt a szorongó gyerekek száma. Nincs pihenési idő, mert mindig jelen vannak.

Strukturáltabb, de túlterhelt mindennapjaik vannak. Túl sok a különóra, a fejlesztés. A pihenés szót nem ismerik, teljesítmény szorongásuk van. Az online összehasonlítás egy nehéz dolog, vagy nagyon önállóak vagy nagyon önállótlanok. Nekik nem két dolog közül kell választaniuk, hanem 15 dolog közül.

Elcsúszott a napirendjük, későn fekszenek, megváltozott az étrendjük, napi testmozgásuk kevés. Ez mind nem egyedi eset.

Jelenleg több generáció él együtt generációs különbségekkel. Az építők/veteránok értékrendje a szorgalom, a fegyelem, a tisztelet, a lojalitás, ők egy csendes generáció.

 A Baby boomerek a biztonság és a nyugalom generációja.

 Az X generációban ott a kételkedés, a csak magamra számíthatok érzés, ők digitális bevándorlók.

Az Y generáció magabiztos, ambiciózus, mottójuk: előre. Bátrak és gyakorlatiasak.

 A Z generáció gyermekei a digitális bennszülöttek, profin használják az eszközöket, mindent azonnal akarnak és a visszajelzéseket is.

Az alfa generáció a képernyő generáció. Az idegrendszerükre nagyon rossz hatással van a sok képernyőidő. Ez a generáció nehezen tud különbséget tenni az offline és az online világ között. Multitasking mesterei, részt vesznek az online közösségekben. Online identitásuk is van, azonnali információt igényelnek és ezáltal azonnali kielégülést. Nagyon okosak, de magányosak. Csendes generáció.

Y Z és alfa generáció gondolkodása az inkább meg sem próbálom, mert úgysem sikerül elv, mert nem akar kudarcot vallani, hiszen tökéletesnek kell lenni. Ha az iskolában nem sikerül, akkor majd az online világban. Sokan nem akarnak felnőni huszonévesen. Kulcsszó a felelősség, de a felelősségvállalást meg lehet tanulni az online világban? Várják, hogy a világ majd felfedezi őket.

Online kukkolás (big brother és társaik): kemény és felesleges szembekerülés a múlttal. Például szakításnál a feldolgozási folyamat nehéz, mert látjuk a múlt képeit. De mindent akarok és most! Ha nem kapnak azonnal választ, idegesek lesznek.

Társadalmi nárcizmus a szelfizéssel indult. Nyaraláskor nem az épület fotózása a fontos, hanem az, hogy én ott voltam. Az online világ megköveteli a folyamatos jelenlétet, így kevés idő jut a valódi személyiségfejlődésre. Az online térben mindent azonnal kimondanak. Az online és a valós személyiségük mennyire fedik egymást? Milyen személyiségük lesz felnőtt korukra? Egyszer ilyen egyszer olyan? Mihez vezethet mindez?

Érzelmi inkontinencia, azaz azonnal ki kell adnia magából az érzéseit. Amikor az X és Y generáció életében történt valami, mindenkinek volt ideje, hogy feldolgozza azokat, de ma nincs erre idő. A holding, azt jelenti, hogy tudunk tartalmazni, mert megéltem. Ez régen 5-6 óra volt, most 5-6 másodperc. Most már a szülő előbb tudja, hogy hányast kapott a gyereke a Kréta rendszer miatt. A régebbi generációk kialakítottak valamit az őket ért stressz kezelésére, a problémamegoldásra. A mai generációnak erre nincs lehetősége. Hiperkonnektivitás az, amikor éri valami jó vagy rossz és azonnal posztol, azonnal megosztja. Azt hinnénk, hogy jó, mert megszabadul tőle, de a szorongás nőni fog.

Ha nem tanulja meg, hogy mi az a holding, nem tud helyzeteket felismerni, nem tud nemet mondani, nem fog kialakulni az empátiája. Az online térben ez nem tud kialakulni, csak az offlineban, azaz a való világban.

Kortárs agresszió és transzparencia nagyon jelen van az életükben. Fontos, hogy transzparensek legyenek, átláthatóak, mindent tudjanak másról és magukról is mindent kiadnak. Régen, ha egy viccet, egy csínyt csináltak a gyerekek, másnapra elfelejtették, de ma mindent posztolnak, így az egész iskola tudja és tudni fogja jó sokáig. Az online térben való bántalmazás a bullying. Ezen a platformon mindig ott van minden és mindenki, ha elfelejtenél valamit, rövid időn belül újra előkerül.

Közösségi média hat a családokra, ezért tudatos jelenlét kell a szülő részéről. A szülő tud különbséget tenni az online és offline világ között, a gyerek nem.

Pszichoszomatikus tünetekben van jelen a szorongás. Fejfájás, hasfájás, hányinger, hányás, mellkasi szúró fájdalom, szédülés, ájulásérzés, izzadás, végtag gyengeség, légzési nehézség. Ezeket mind komolyan kell venni.

Régen készítettek „offline” szociometriát, ami arra engedett rálátást, hogy a tanulók kivel vannak jóban, kivel nem. Ebből láthatóvá vált, hogy a pedagógus jól látja-e a helyzeteket az osztályban. De az online szociometriát nem látja sajnos.

A közösségi média az egyik legerősebb függőséget okozza, mint a drogok és az alkohol. Az online térben nem érzik magukat egyedül. A lájkoktól és a szívecskéktől az agyuk azon része aktív, ahonnan az endorfin elárasztja őket. A gyerek azt szokja meg, hogy amit akar, az azonnal teljesül és azt fogja hinni, hogy a valóságban is így működnek a dolgok. Ha valamit megunt, elrontott, akkor azt hiszi, hogy bármikor kiléphet és újra próbálkozhat.

Mit tehet a szülő?

Ne dugjuk struccként a fejünket a homokba! Rossz hír! A felnőtteknek kell változnia! Nem azért nem változnak a gyerekek, mert nem akarnak, hanem azért, mert nem tudnak.

Hogyan viszonyulunk a változáshoz? Az X és az Y generáció tud változni és változtatni a helyzeten. A változás menetei: 1.Tagadás 2. Düh, harag 3. Belenyugvás 4. Elfogadás 5. Alkalmazkodás

Ismerjük meg a gyerekek világát, olvassunk, hallgassunk podcasteket. Meg kell tudni, hogy miért ilyenek, amilyenek. Mert másként működnek. Fontos az együtt eltöltött tartalmas idő. A serdülőnek létfontosságú lenne, hogy unatkozzanak, mert akkor rendeződik az idegrendszerük. Ha állandóan ingerelve van az online világgal, kapja az ingereket, akkor ez a rendeződés nem fog megtörténni. Kiskorban a meseolvasás nagyon fontos, serdülő korban pedig a napi események elmesélése. Kis lépések elve nagyon fontos!

Alvás és figyelem! A felnőtt emberek átlagosan 7 órát alszanak A kevés alvás következménye a figyelmetlenség, fáradtság, teljesítményromlás. Felnőtteknél ez még az unottsággal, tompasággal párosul (későbbi demencia), de a gyerekeknél ez túlkompenzálásban nyilvánul meg és energikusabbak lesznek.

Elalvás előtt semmilyen kék fényt árasztó eszközt ne használjunk 2 órával. Ne az ágy mellett töltsük a telefont! Ideális hőmérséklet az alváshoz 18 celsius fok. Ha nem figyelünk oda, amikor el akar mondani nekünk valamit a serdülő gyerek és pre-pubertáskor (12 évestől), mert a telefont nézzük, akkor legközelebb már nem fog odajönni. Korlátozza térben és időben a gyermek telefonozási szokásait. Tudatos használatra tanítsuk.

A sport fejleszti a figyelmet, mert aki nem figyel, az lesérül vagy veszít. Testi, lelki és szellemi fejlődést biztosít.

„A mai gyerekek nem rosszak, nem jók, mások. Máshogy szocializálódtak, de bajban vannak! Figyeljenek oda rájuk! Szükség van a segítségre!”